I tre volti della paura/Black Sabbath (1963)

Böjtös Gábor kritikáiból:

I tre volti della paura/Black Sabbath (1963)

A film elején Boris Karloff önmagának maszkírozva ijesztgeti a jónépet vámpírokkal és természetfelettivel, majd könnyes búcsút vesz, miszerint nem rabolja időnket, inkább jöjjenek a félelmetes kis mesék, amelyekből három is van. Boris bácsinak pápát intünk, majd kényelmesen elhelyezkedve lessük az elkövetkezendő sztorikat, melyek közül az első: A telefon. Rosy (Michele Mercier) az éjszaka közepén hátborzongató telefonhívásokat kap, a kagylóba édesen beleszuszogó alak nem a kedvenc horrorfilmje iránt érdeklődik, hanem rezignáltan közli vele, hogy hajnalra meghal, mert meg fogja ölni, de azért a lábát ne rejtse már el a pongyolával, mert azt jólesik nézni zaklatás közben. Rosy persze bepánikol, fel és alá szaladgál, majd felhívja rég nem látott barátosnéját, hogy ugorjon már át éjszakára, mert ő veszélyben van. A feszültség a tetőfokára hág, ám a hajnal még messze, ki tudja, mi történik addig. A második történetben egy magányos lovas szeli át az éjszakát, majd bebocsátást kér egy házba, ahol a család tagjai mind meg vannak rémülve. A közelben ugyanis egy wurdalak garázdálkodik, avagy egy vámpír, és a família legidősebb tagja, Gorca (Boris Karloff) azért ment el öt napja, hogy megölje azt, de előtte elmondta, hogy ha öt napon belül nem térne vissza, ő is átváltozott vámpírrá, így ne engedjék be, inkább öljék meg. Hősünk eközben beleszeret a bájos Sdenkába (Susy Andersen), illetve Gorca is hazatér kissé megváltozva, ezért az ifjú szerelmes igyekszik meggyőzni a lányt, hogy lépjenek le, mivel az éjszaka úgysem fog kisülni semmi jó a nagyfater hazaérkezéséből. És milyen igaza van…

A harmadik sztoriban Helent az éjszaka közepén riasztják, hogy szaladjon el egy címre, mert ott a szellemekkel és mágiával foglalkozó öreg boszorkány feldobta a pacskert. Helen a lakásra kiérkezve az arcán szörnyű grimasszal elhalálozott öreglányt találja, kezén egy gyönyörű gyűrűvel, és innentől csak az ékszerre tud figyelni, egy óvatlan pillanatban le is kapja azt a hulla ujjáról, majd hazasiet, ahol azonban nem látogatója akad…

 

Mario Bava ezúttal is bizonyítja azt, hogy a horror legfontosabb elemeit ő fektette le, legalábbis a csúcskategóriás minőségben mindenképpen. A képek, a beállítások, a kameramozgás, a dinamikus felvételek, a gyönyörű díszletek és helyszínek mind önmagáért beszél, ahogy a feszültségkeltés, és a hangulat is – már a remek színészek mellett, akik egyformán nagyon jól alakítanak. A zene erőteljes és tökéletesen támogatja a képen látottakat, plusz a történetek is abszolút rendben vannak – egyedül a telefonnál sejtünk meg bizonyos dolgokat, de utána azokra is kapunk még pár érdekességet. A hátborzongatás önmagáért beszél – a második és harmadik szegmens okozhat néhány kellemetlen pillanatot (ajtó előtt siránkozás, a boszorkány arcán lévő grimasz stb.). Imádom ezt a filmet.

Mindez rendkívül jó minőségben kapott helyet a dvd-n: szép kép, olasz hang angol felirattal, kisfilm, trailerek, életrajzok, képgaléria… ráadásul ha hozzávesszük, hogy ez egy életmű-doboz része, nem is nagyon lehet ellenállni a kísértésnek: ezt a dobozt minden horrorrajongónak be kell szereznie, amennyiben érdeklik a régi filmek, és a horror kiváló minőségű alapjai. 

A film: 10 pont

A dvd: 10 pont  

(A kritikáért köszönet illeti Böjtös Gábort)