2014. február 12., szerda

Il tuo vizio e una stanza chiusa e solo io ne ho la chiave/Your Vice Is A Locked Room and Only I Have the Key (1972)

Il tuo vizio e una stanza chiusa e solo io ne ho la chiave/Your Vice Is A Locked Room and Only I Have the Key (1972)



Oliviero Rouvigny kiégett író, papírra már semmit sincs kedve vetni, ellenben szeret inni, nőket felszedni, partira hívni a környékbeli dologtalan fiatalokat és őket is leitatni. Egy dolgot azonban mindenekfelett szeret: megalázni a feleségét. Irina egész élete jórészt szenvedés, ráadásul még ura Sátán nevű macskája is halálra idegesíti. A környéken váratlanul gyilkosság történik, egy fiatal nőt szúrnak halálra, akinek Olivieróval lett volna találkozója. A férfi rögtön a rendőrség célkeresztjébe kerül, ráadásul feltűnik a színen egy fiatal nő, aki gyorsan elcsavarja az író fejét…

Sergio Martino a hetvenes évek elején ontotta magából a giallókat. Igen stílusos, és remekül megírt filmek kerültek ki a Mester kezei közül, ráadásul előszeretettel csavargatta a befejezéseket is. A legjobban talán az 1971-ben készült „The Strange Vice of Mrs. Wardh” sikerült, amely „Szerelmi vérszomj” címen hazánkba is eljutott videokazettán (persze jól megvágva), de titkos kedvencem a rendezőtől, az „All the Colors of the Dark” (1972) is egy gyönyörű példája a műfajnak. Martino jól összeszokott stábbal dolgozott, állandó színészei közé tartozott George Hilton, Edwige Fenech és a pengeéles tekintetű Ivan Rassimov. Utóbbi kettővel a „Your Vice…”-ban is találkozunk, és mindketten azt nyújtják e giallóban, amihez értenek: Fenech szép és gyakran meztelen, Rassimov pedig a titokzatos, „mindig ott leselkedek valahol a közelben” figuráját hozza. A „Your Vice…” - melynek címe egyébként már a „The Strange Vice…”-ban feltűnik - rendhagyó giallónak tekinthető, mégpedig azért, mert a sztori félig-meddig egy Edgar Allen Poe-feldolgozás (erre utal az egyik címváltozat, az „Eye of the Black Cat”). A véres, műfajra jellemző gyilkosságok itt nem fordulnak elő oly nagy számban, ellenben több a suspense, egy idő után garantáltan nem fogjuk tudni kiismerni magunkat egyik szereplőn sem, hogy aztán a végére lehulljanak az álarcok mindenkiről, és a felügyelővel együtt mi is nagyot nézzünk azon, hogy mi is van a pincében a nagy hordó mögé befalazva.




A film nagy nyeresége (Fenech mellett, akit folyamatosan imád a kamera) Luigi Pistilli az iszákos Oliviero Rouvigny szerepében. Pistilli leginkább a Sergio Leone Fan Club számára lehet ismerős és közkedvelt („Pár dollárral többért”, „A jó, a rossz és a csúf”). A meggyötört feleséget Anita Strindberg játssza, aki hatásosan szenved, még ha néha kissé talán túl monotonon is.
Ha csúcspontot kellene választani a filmből, én ezúttal konvencionális módon a befejezésre voksolnék, amikor minden kiderül, és világossá válik az örök tanulság, miszerint a legaprólékosabban kitalált terv is csődöt mondhat. Emlékezetes még a nagy „gépelési” jelenet, amely sokunk számára ismerős lehet egy 1980-as klasszikusból, amelynek „Ragyogás” a címe…

A „Your Vice…” egy újabb szép darabja az itáliai giallóknak. Ez a film azonban nem beteges, szadista, vagy vértől csöpögő, hanem inkább a forgatókönyvre és a karakterekre támaszkodik. Biztosan lesz olyan, akinek ez lesz a kedvenc Martinója (nálam marad egyelőre első helyen a „Szerelmi vérszomj”), mint ahogy az is biztos, hogy mások inkább a brutálisabbakra szavaznak majd.

A dvd a Noshame mára tökéletesen beszerezhetetlen kiadványa. A forgalmazó majdnem minden címét átvette a Mya nevű vállalkozás, de a „Your Vice…” valamiért kimaradt a második kiadások sorából (a „The Strange Vice…” „Blade of the Ripper” címen jelent meg újra). Nagyon nagy kár.

Végeredmény: Egy remek giallo a műfaj fénykorából

A film: 9 pont



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése