Szalmakutyák/Straw Dogs (1971)

Szalmakutyák/Straw Dogs (1971)

David Sumner (Dustin Hoffman) és felesége, Amy (Susan George) úgy döntenek, hogy kipróbálják a vidéki életet, és egy eldugott kis angol falucskába költöznek. David foglalkozását tekintve matematikus, és már unja az amerikai, rohanó életstílust, ezért megpróbálja teljes erőből élvezni az európai, friss vidéki levegőt a szép nagy házban, amelyben egyébként felesége a gyermekkorát töltötte. Természetesen azonban nem várt nehézségek adódnak: a falubeli férfiak szürke pontnak tekintik a jövevényt, többnyire kigúnyolják és a háta mögött kinevetik; feleségére viszont más szemmel néznek, nevezetesen állatias vággyal. Egyik nap a férfiak elhívják Davidet vadászni, és ezalatt Amy-t támadás éri otthon. De ez még messze nem minden: amikor a falu félnótása (David Warner) a férfiak célkeresztjébe kerül, és Davidék házában keres menedéket, elképesztő erővel zúdul az erőszak a farmházra. Az őrjöngő falubeliek azonban nem számolnak Daviddel, aki mindenáron meg akarja védeni a házat. Mindenáron…

A hetvenes évek elején talán egy mozgókép sem okozott akkora vihart (na jó, az „A Clockwork Orange”-en kívül), mint Sam Peckinpah filmje, a „Straw Dogs”. A kritizálók képtelenek voltak elviselni az erőszak tombolását, és két dolgot próbáltak meg belemagyarázni a vásznon látottakba. Egy: Hoffman átalakulása a film végén csakis valamiféle fasisztoid jellemvonás felszínre törése lehet. Kettő: George-nak tulajdonképpen nincs ellenére a nemi erőszak. Aki veszi a fáradságot, és megnézi a filmet, mindebből semmit sem tapasztal: az erőszak nem több (sőt, jóval kevesebb) mint a „The Wild Bunch”-ban; úgy tűnik, ami westernben mehetett, másutt már nem. George nem biztat senkit semmire, de mivel éppen összeveszett Daviddel annak vélt tutyimutyisága miatt, régebbi falubeli ismerősével bosszúból csalja meg, ami ezenfelül történik az ominózus jelenetben, az tényleg nemi erőszak. Hoffman átalakulása a film örökérvényű mondanivalója: mindenkiben ott lakozik az erőszak, még hogyha nagyon mélyen is. Csak a megfelelő hatás kell, és az agresszió kirobbanása elkerülhetetlen. Hoffman karakteréről pedig nem lehet állítani, hogy a film utolsó harminc percében nem éri elég külső hatás ahhoz, hogy brutális eszközökhöz folyamodjon saját, és még két ember életének megvédése érdekében.

De az ördögbe a kritikusokkal: a „Straw Dogs” mesteri film. A zene, operatőri munka, vágás (Peckinpah védjegye), forgatókönyv mind-mind első osztályú. Peckinpah bámulatosan építi fel azt, ahogy az értelmiségi, aki lenézi szellemi kisebbségben lévő ellenfeleit, eljut odáig, hogy puszta kézzel harcoljon otthonáért („This is my house.”).

A film sokáig csak vágottan volt elérhető dvd-n, de az utóbbi időben (miután 18 év után lekerült az indexről) megszaporodtak a kiadásai. Én egy nagyon szép képű angol változattal rendelkezem, melyen sajnos nincs felirat, sőt, egy fia extra sem, de legalább a teljes, csorbítatlan filmet tartalmazza, mely érdekes módon hazánkban anno simán megjelent vhs-en, ráadásul csak minimálisan (mínusz egy beállítás a megerőszakolási jelenetben) megvágva, színvonalas magyar szinkronnal.

Végeredmény: Tökéletes karakterdráma az erőszakról - igazi klasszikus

A film: 10 pont

A dvd: 6 pont