2013. december 31., kedd

Sokkos kezelés/Traitement de choc/Shock Treatment (1973)

Sokkos kezelés/Traitement de choc/Shock Treatment (1973)


Hélène (Annie Girardot), a harmincas évei legvégén járó nő kudarcokkal teli időszakot él meg. Hogy kilábaljon az apátiából jelentkezik egy több hétig tartó egészségkúrára egy színvonalasnak tűnő magánklinikán, melyet a titokzatos Doktor Devilers (Alain Delon) vezet. Egy idő múlva furcsa dolgok történnek: Hélène egyik ismerőse - aki szintén páciens - elhalálozik, a klinikán kiszolgáló személyzetként funkcionáló, elméletileg életerős portugál fiatalemberek pedig folyamatos rosszulléttel küszködnek. Az ő állapotuk éles kontrasztban áll a páciensekével, akik a csodakúrának köszönhetően egyre frissebbek, szinte új embernek érzik magukat. Hélène végül nyomozni kezd, és nem telik bele sok idő, míg szörnyűségekre bukkan…

A franciák túl sok horrorfilmmel nem kényeztettek el bennünket a hetvenes években (elsőként talán Jean Rollin vámpírfilmjei juthatnak eszünkbe), így igazi kuriózum a „Sokkos kezelés”, már csak a szereposztása miatt is. Annie Girardot és Alain Delon párosa színészileg valóban klasszist kölcsönöz Alain Jessua filmjének, de azért a produkció izgalomban sem szenved hiányt. Véres, explicit látványosságra azonban - egy boncolós jelenettől eltekintve - ne számítsunk, inkább a „vérszegényebb”, giallo -szerű rejtély a jellemző (mint mondjuk Aldo Lado „Short Night of Glass Dolls” című remekművében). A végkifejlet kellően borús, barátnak hitt személyek ellenségnek bizonyulnak, a nagy finálé pedig egy (véres titkokat rejtő) laboratóriumban zajlik.


Alapvetően szerettem Jessua filmjét, csupán két dologgal volt bajom. Az egyik egy meglehetősen hihetetlenre sikerült üldözés, ráadásul kulcsjelenet, melyben Girardot egy ócska kis kerékpárral próbál menekülni a nem túl egyenletes talajon, és lássunk csodát, többnyire sikerrel jár, bár üldözőitől ekkor leginkább a film vágása menti meg. A másik gondom a zenével volt/van, amely ha jobb lenne, nagyon nagy lökést adna az egész filmnek, így viszont a meglehetősen nem ideillő mediterrán /dél-amerikai csörömpöléssel kell beérnünk.
Ezeket leszámítva összességében megéri megnézni a Sokkos kezelést, amely tán kissé kiszámítható, ám színvonalas borzongást nyújt.

Végeredmény: francia ijesztgetés jó sztorival, két világsztárral - és apróbb hibákkal

A film: 8 pont


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése