2014. július 17., csütörtök

Punishment Park (1971)

Punishment Park (1971)


Elviselhetetlen hőség, párás levegő, víz szinte sehol. És ezt még lehet fokozni: a fiatalokból álló kis csoportot fegyveres rendőrök veszik körül. A fiataloknak ezután menekülniük kell, és el kell érniük az amerikai zászlót, amely jó pár mérfölddel odébb van kitűzve. A rendőrök egy kis előnyt adnak a prédáknak, majd utánuk erednek. Hogy mi a fiatal férfiak és nők bűne? Csak annyi, hogy a rendszer ellenségei; lázítottak, tüntetéseken vettek részt, a kormányt szidalmazták, vagy egyszerűen csak a „vörös” eszmét támogatták. Egy rövid, megalázó tárgyalás után a kirendelt bíró nekik szegezi a kérdést: évtizedes börtön, vagy Punishment Park, azaz a Büntetőtábor?

Ami a kilencvenes évek végén a „Blair Witch Project” volt, azt húsz évvel korábban a „Cannibal Holocaust”-ban is már láthattuk. De volt még egy film 1971-ben, amely szintén az áldokumentumfilm műfajában próbálta sokkolni a nézőit. A „Punishment Park” eseményeit két forgatócsoport rögzíti, és az ő kameráikon keresztül látjuk az összes embertelenséget. Az eredmény lenyűgöző - rohanás, rázkódás, összevisszaság, káosz - és igazán félelmetes. Félelmetes, hiszen egy „rendes” bírósági tárgyalás után ítélnek hús-vér embereket arra, hogy áldozati nyúlként rohangáljanak csőre töltött fegyverek elől olyan körülmények között, amelyek ideálisnak éppen nem mondhatók. A tárgyalások persze csak hasonlítanak az igaziakra, hiszen a vádlottakat időnként lefogják, megkötözik, elhallgattatják és még sértegetik is. A fiatalok előadják eszméiket, szintén válogatott gorombaságokkal illetik a bíróságot és a mögöttük álló kormányzatot, majd végül mind - jobb híján - a Punishment Parkot választják. A legérdekesebb karakter az elítéltek közül talán a dalaival lázító fiatal énekesnő, de a többiek sem kevésbé figyelemfelkeltőek.

Kérdés, mennyire fogadjuk el a hihetőségét annak, hogy az amerikai kormány ilyesfajta hajtóvadászatokkal szórakoztatja magát (esetleg azért, hogy keményvonalas rendőreit edzésben tartsa). Ha ezt nem feszegetjük, akkor nyugodtan megállapítható, hogy nagyon profi a megvalósítás, száz százalékig hihető, hogy amit látunk, az valódi, és lenyűgözőek az alakítások is (utóbbin elég sok múlt).





A befejezés természetesen illúziók nélküli, így remekül illik az addig látottakhoz. És miután megtekintettük a filmet, valószínűleg el fogunk gondolkodni azon, hogy mi mit választottunk volna a lázadók helyében, illetve meddig, hogyan maradtunk volna életben a Punishment Parkban?

Végeredmény: Lenyűgöző korai áldokumentumfilm igen hiteles körítéssel

A film: 10 pont


2 megjegyzés:

  1. Magyar dvd teljesen reménytelen, külföldön szépen megjelent, az amerikai kiadás tele van extrával, és még 24 oldalas füzetet is adnak hozzá (plusz blu-rayen is kiadták). És vannak persze az alternatív módok...

    VálaszTörlés