Iszonyú félelem/… e tanta paura/Plot of Fear (1976)

Iszonyú félelem/… e tanta paura/Plot of Fear (1976)

Látszólag összefüggés nélküli gyilkosságok történnek, egy hajdani illusztris társaság tagjai haláloznak el szép sorjában. A halottak között azonban utcalány is található, ami még nehezebbé teszi a rendőrség, pontosabban Lorenzo Romei (Michele Placido) dolgát. A felügyelő segítségére egy másik prostituált, Jeanne (Corinne Clery) siet, aki kapcsolatban állt némelyik elhunyttal. Egyre inkább az a valószínű, hogy a korabeli társaság egy valódi bűnszövetkezet volt, melynek vezetője azóta köddé vált. De vajon melyik az az erő, amelyik a banda felett áll?

A „Plot of Fear” az ellentétek filmje. Minden szempontból, minden kategóriában nyújtja a legjobbat is - de gyakran gyengébb fokozatba is kapcsol. A történet komplex, a jó öreg iskolát követi, nevezetesen a kis részletekből áll össze egy legfelsőbb köröket is érintő hatalmas egésszé. Probléma: Paolo Cavara rendező időnként óriási zavart kreál, mindent összekuszál, majd talán saját maga is belezavarodván a szálakba lázasan igyekszik a következő tíz percben vadul megmagyarázni mindent. Van egy remek üldözéses akciójelenetünk, utcákon, lépcsőkön, autókon át felügyelő és rosszfiú között. Probléma: mint kiderül, ezzel a jelenetsorral szinte semmit sem halad előre a sztori. Irgalmatlanul jó a stáb, ráadásul nemzetközi beütésű: Michele Placido mellett itt van nekünk Corinne „O” Clery, Tom „Dallas kapitány” Skerritt és Eli „A Csúf” Wallach is. Probléma: a négy nagy névből kettő el van vesztegetve, Skerritt rendőri fejesként félóránként üvöltözik egyet Placidóval, Clery kisasszonynak pedig egy kötelező szexjeleneten, és állandó mosolygáson kívül szinte semmi dolga sincs. A finálé jól megkomponált, izgalmas, ügyesen fejezi be az időnként túl bonyolult sztorit. Probléma: Cavara a kelleténél többször is elsüti a „halottnak hisznek, holott élek, mint Márton Heves megyében”-poént. Tehát, mint feljebb írtam, a „Plot of Fear” az ellentétek filmje. Két remek momentumra akad egy gyengébb, négyre kettő, tízre öt, és így tovább.

A dvd a Rarótól nagyon szép képpel bír, van angol hang és felirat is, plusz biográfiák. A hátsó borítón lévő fotók közül az egyik nem ebből a filmből származik, és az kissé vicces, hogy a főszereplő Placido nem szerepel egyiken sem.

Végeredmény: Időnként nagyon jó, időnként gyengébb bűnügyi film sztárparádéval

A film: 7,5 pont

A dvd: 8 pont