Le frisson des vampires/The Shiver of the Vampires (1971)

Böjtös Gábor kritikáiból:

Le frisson des vampires/The Shiver of the Vampires (1971)

Nászútja során a fiatal pár (Isa és Antoine) meglátogatja a lány megmaradt rokonait és azok kastélyát, ám megérkezéskor a faluban furán fogadják őket az emberek, illetve a rokonok haláláról beszélnek. A célhoz érve azonban párosunk még jobban meg van lepve, mikor mindenben a rendelkezésükre álló szolgák fogadják őket, valamint előkerül éjszakára a két halottnak hitt rokon is, bár némileg megváltozva. Persze kiderül, hogy vámpírokkal állnak szemben, akik valaha vámpírvadászok voltak, de egy vámpírnő megfertőzte őket is. Most azonban Isa a célpont, miközben kavarodnak a dolgok, és előkerül minden az eddigi Rollin-filmekből…

Van itt vöröses színben úszó kastélybelső, némi halál és vér, vámpírok, cicik, hatalmas óraszekrény, ami utazásra is szolgál, meg tengerpart, és egyebek. A Shiver tökéletesen beleillik a Rollin nyújtotta tripbe, amit a filmjeit nézve élhetünk át (nem hiszem el, hogy Rollin nem használt semmilyen tudatmódosító szert), és egyértelműen látszódik a fejlődés, ahogy kronológiailag haladunk előre. A művészfilmes hatás megmarad, de érződik az egyre átgondoltabb koncepció, és a horrorfilmes feeling is, miközben a Shiver nem csak az utólag hozzátett szoftpornó jelenetekben újít (ezekre a nemzetközi piac meghódítása céljából volt szükség, de a filmben nem láthatók, csak az extrák közt), de abban is, hogy meglehetősen sok párbeszédet tartalmaz, amelyek meglehetősen filozófiai jellegűek, és sok teológiai kérdést vetnek fel. Plusz olyan remek pszichedelikus rockot kapunk háttérnek, hogy mind a tíz ujjunkat megnyalhatjuk annak hallgatása közben.

A színészek egészen jók (a vámpírtestvérek néhol nagyon idióták, de pont ezért szerethetőek, ráadásul egyikük a Nude Vampire-ből tért vissza), köztük folyamatos visszatérő az egyik Castel-ikerlány, illetve az Isolde-ot alakító Dominique is, és a hangulat is oda teszi magát (a folyóba való temetés jelenete egyszerűen gyönyörű). Az újak is nagyon jók, például az Antoine-t alakító Durand, vagy a nagyon jó választásnak bizonyuló Julien (Isa). Rollin amúgy hihetetlen, hogy minden második ötpercbe betesz valahogy legalább egy pár cicit, de vélhetőleg olvasta a tanulmányt, miszerint a férfiak minden látott cicinek köszönhetően tovább élnek, és nem csak a saját, de férfitársai egészségével is törődik…

A dvd ismét ragyogó, ez is Encore-gyűjteményes darab, avagy digi, két lemez, 32 oldalas könyvecske, szép kép, eredeti hang, angol felirat, feliratozott kommentár, interjúk, törölt jelenetek, galéria, és trailer.

A film: 10 pont

A dvd: 10 pont

(A kritikáért köszönet illeti Böjtös Gábort)