Justine de Sade (1972)

Justine de Sade (1972)

Egy vendégfogadóban egy jómódú hölgy és útitársa arra lesznek figyelmesek, hogy a helyiségbe fegyveres őrök egy gyönyörű, bilincsbe vert fiatal lányt vezetnek. A pár kijárja, hogy a szépséget az asztalukhoz ültessék, ahol elmesélheti, hogyan került a hatóság kezébe. Therese megszámlálhatatlanul sok szörnyűségen ment keresztül, olyan férfiakkal találkozott, akiknek csak a teste kellett, és akik még akkor is kegyetlenül bántak vele, ha korábban éppen ő mentette meg az életüket.

Azt hiszem, Claude Pierson művét látva dörzsölhetjük a kezünket. Véleményem szerint a „Justine de Sade” az a feldolgozás, amelynek egyetlen percre sem kell szégyenkeznie a hírhedt márki szelleme előtt. Világos, lineáris a cselekmény, és a borzalmak egyre csak fokozódnak. Pierson semmit sem bíz a véletlenre, minden epizódból maximális erotikát és brutalitást hoz ki. A legkegyetlenebb talán a szentéletűnek jóindulattal sem nevezhető csuhás társulat, amely titkos kazamaták mélyén orgiázik egy erődszerű kolostorban. De hasonlóan brutális emlékeket fog ébreszteni a nézőben a meztelen fiatal lányok által hajtott óriáskerék, vagy a vérszomjas kutyákkal rendelkező, egymást a természet lágy ölén kielégítő meleg pár is. Érdekes, és egyben a legmegrázóbb epizód a nők vérét csapoló fenékmániás nemesúr története, míg a befejezés pesszimizmusa (amely egyfajta deus ex machina a kézzel fogható, soha nem látott közelségben lévő boldogság megakadályozására) talán kissé erőltetettnek hathat. Mindazonáltal ez a hetvenes évek Európája, amikor és ahol a happy endek nem úgy potyogtak az égből, mint manapság.

Exploitation-rajongók számára igazi Paradicsom a „Justine de Sade”: van itt korbácsolás, orgia, kutyás marcangoltatás, fák közé évakosztümben való kikötözés, megbélyegezés forró vassal és szinte állandó a szemkápráztató Alice Arno meztelensége, illetve ruhácskájának el-eltávolítása. A helyszínek változatosan gyönyörűek, mint ahogy a vásznon feltűnő fehérnép is, melynek tagjai ugyan kicsit mereven játsszák szerepüket, de szépségük mindenért kárpótol. A férfiak színészileg erősebbek, bár nekik könnyebb dolguk volt, lévén mindannyian kéjéhes, gonosz bácsikat alakítanak.

Elmondható tehát, hogy ha valaki Sade márki munkásságát szeretné „szadizmushűen” viszontlátni a képernyőn, az a „Justine de Sade” megtekintése közben megtalálja a számítását. A franciák megint nem okoznak csalódást exploitation terén.

A dvd csodás kiadvány (a Blue Underground jóvoltából): angol, francia hang, angol felirat, remek képminőség, eredeti trailer (amelyben érdekes módon plusz jelenetek is feltűnnek másodpercekre), angol trailer, kimaradt jelenetek.

Vicces az alternatív jelenet is, amelyben a csuhások orgiáját láthatjuk újfent, de ezúttal ruházattal ellátott nőkkel körítve. A lemezhez kívülre kartonból készült borítót is adtak. Minden pénzt megérő kiadás.

Végeredmény: A márkinak nagyon tetszene ez a film

A film: 10 pont

A dvd: 10 pont