La punition/The Punishment (1973)
A szörnyű bánásmód oka egy vendég, aki - miután senkitől sem zavartatva magát - a táncparketten erőszakolta meg hősnőnket, a főnök elé tántorog, és közli vele, hogy áldozata sírt, és ez neki nem kedvére való. Mivel a kedves vendég észrevételeit a címzett megszívleli, Britt nemsokára egy szexuális segédeszközökkel ellátott „hálószobában” találja magát, ahol napokon át kénytelen a legperverzebb vendégek (van közöttük pap bőrébe bújó, öltönyös szadista korbáccsal, de még egy televíziós celeb is) kedvére tenni.
Pierre-Alain Jolivet (akinek összesen 5 rendezése volt, és érdekes módon mindegyiknél ő volt az író is) filmje nem válogat az eszközökben, és legalább annyira nyíltan mutatja be a szadizmust, mint az „O története”. A rabságba ejtett nőt korbácsolják, megalázzák, agyba-főbe verik, de a cél megvalósul, és a „betanítás” sikeres lesz, Britt teljesen elveszíti személyiségét és akaratát.
Igen emlékezetes jelenetek sorakoznak a szemünk előtt, de leginkább talán a főszerepet játszó Karin Schubert szépsége, a néhol szürreális stílus és a „hálószoba” padlóján sodródó falevelek maradhatnak meg az emlékezetünkben.
Végeredmény: Perverzió-sztori francia módra tragikus véggel és attraktív főhősnővel
