Éjszakai játékok/Night Games (1980)
Tárgyalandó filmünknél forduljunk ismét rendhagyó módon
kedvenc moképes katalógusunkhoz:
A történet stimmel, ellentétben néhány egyéb korabeli
kazettaborítóval itt elég pontos summázását kapjuk annak, hogy mi is vár ránk
Roger Vadim filmjében.
A rossz kritikák ellenére (Leonard Maltin: „Nehéz
megmondani, hogy Vadim viccel-e”; Timeout: „A legjobb dolog a filmmel
kapcsolatban az, hogy 107 perc után vége van.”) én szimpatikusnak és
ígéretesnek találtam a filmet - egészen a befejező tíz percig, de erről majd
lentebb. A főszereplő, Cindy Pickett nem rossz, Barry Primus-t én Scorsese
Boxcar Bertája óta nagyon bírom (kár, hogy itt a film harmadánál eltűnik),
plusz itt van még nekünk Joanna Cassidy is a „Blade Runner” replikánsai közül.
A látvány igényes, a nagy és gazdag villa szép szobabelsőket tár elénk, John
Barry zenéje fülbemászó, a sztori meg érdekfeszítően halad előre, ráadásul
egyre szürreálisabb lesz, amikor főhősnőnket egy furcsa maszkokban és
jelmezekben felbukkanó alak kezdi látogatni éjszakánként, elűzve a nőből a
fiatalkori sokkot. Arra viszont nagyon kíváncsi voltam, hogy mindez milyen
végkifejlethez vezet.
Nem túl fényeshez. Azt kellett megállapítanom, hogy a
„Night Games” befejezése annyira gyengus, hogy látványosan romba dönt egy csomó
mindent, ami korábban jó volt a filmben. Nem sikerült kiderítenem, hogy ez a
lezárás valamilyen producer által a stábra erőltetett ötlet volt, vagy ilyesmi,
de az tény, hogy a harmadrangú thrillereket idéző bunyó, és a „jól megtermett
fazon hajkurászik egy sikoltozó nőt”-stílusú jelenetsor alaposan elsüllyeszti a
produktumot. A jelenetbe ekkor belépő harmadik személy jelenléte pedig olyan
szinten van beleerőszakolva az eseményekbe, hogy a néző talán még jobban
elsüllyed a fotelben. Azt meg, hogy a látványos „minden jóra fordult”-véget
mennyire vesszük be, már nem is kell a nézőre bízni, mert úgy nevetséges, ahogy
van.
Összességében egy elszalasztott lehetőség a „Night Games”,
bár ha a finálét máshová képzeljük, azért a figyelmünket le fogja kötni.
Végeredmény: Jól kezdődik, érdekesen folytatódik, majd a
végére kitűzi a fehér zászlót - kár érte
A film: 5 pont
