2015. december 13., vasárnap

Pretty Baby (1978)

Pretty Baby (1978)


New Orleans, 1917: egy bordélyház a város közepén, benne a madám és lányai, valamint még egy lány, aki még csak 12 éves, de már mindent tud arról, ami a kulcsra nem, csak kilincsre zárt ajtók mögött történik prostituált és kuncsaft között. Violet nagyon jól érzi magát a házban, és anyjával is jó a kapcsolata. Éppen testvére születik, majd nemsokára újabb öröm éri: megjelenik a házban egy Bellocq nevű idegen, akivel barátságot köt. Bellocq azért jött, hogy lefényképezzen néhányat a prostituáltak közül, de pár nap múlva megdöbbenve lesz szemtanúja annak, ahogy a madám elárverezi Violet szüzességét néhány pénzes uraság között. Változik a helyzet viszont, amikor anyja váratlan esküvője után Violet a fényképészhez költözik, és össze akar vele házasodni…

Louis Malle, az európai filmművészet egyik legnagyobb alakja számos provokatív filmet készített pályája során. A vérfertőzés témáját érinti például a „Szívzörej” című művében (1971), a „Pretty Baby” pedig a gyermekprostitúciót veszi górcső alá. A téma grafikus ábrázolása mind a mai napig tabunak számít a mainstream, de egyéb mozik világában is, tehát a „Pretty Baby” nyugodtan nevezhető unikumnak is.

Malle hihetetlenül kockázatos vállalkozása természetesen egyáltalán nem működne a 12 éves Violetet játszó, 1965-ben született Brooke Shields nélkül. Hogy rövidre fogjam, Shields bámulatos. Valószínűtlen szépsége mellett meglepően éretten színészkedik, ráadásul - jó nagy botrányt okozva - számos jelenetben teljesen ruhátlanul jelenik meg. E jelenetek forgatásán egyébként Shields anyja is jelen volt, de a filmbéli anyját játszó Susan Sarandon is pártfogásába vette a színésznőpalántát, és felkészítette a szerep nehézségeire (Sarandonnak már volt némi tapasztalata e téren). De mivel a hetvenes években járunk, amikor a szex és a meztelenség még nem volt fölösleges nyűg a vásznon (és a rendezők bánni is tudtak vele), ezek a jelenetek abszolút természetesen peregnek a szemünk előtt. Malle semmiféle szenzációt nem hajhászik, kamerája csak dokumentál, és az idő nagy részében Violet arcára közelít rá, mintegy tudakolván, hogy mi is járhat ennek a 12 éves gyermeknek a fejében akkor, amikor nyilvánvaló, hogy nagyon rövid idő alatt kell nemcsak testileg, de lelkileg is felnőtté válnia.






A „Pretty Baby” minden egyes elemében a legmagasabb színvonalat nyújtja: Sven Nykvist operatőri munkája a megszokott módon világklasszis (lásd még: Bergman filmjei), a zene többnyire hangulatos zongorakompozíciókból áll (Oscarra jelölték), a szereplőgárda pedig Shields körül szintén a legtöbbet adja a nézőnek. Keith Carradine-t a kritikusok szidták, teljesen jogtalanul; Sarandon tökéletesen hiteles mint az életviteléből mindenáron kitörni akaró prostituált, de remek bölcsességeket hallunk a madámot játszó Frances Faye, vagy a zongoristát alakító Antonio Vargas szájából. A lényeg azonban mindenképpen Shields: a kamera többnyire mindenhová őt követi, egészen a befejező jelenetig, amikor egy egészen másfajta fénykép készül róla, egy olyan, amelyen már egy teljesen új, normális életet elkezdő gyermek látható.

A dvd az egész Európában (csak nálunk nem) kiadott Paramount-lemez. A kiadás természetesen vágatlan (bár néhány fórumon az ellenkezőjét híresztelték), és többek között angol mono hanggal, valamint 11 féle (köztük angol) felirattal rendelkezik. A címlap, amelyen Shields látható egy játékbabával a kezében, egyszerűen gyönyörű.

Végeredmény: Hihetetlenül kockázatos koncepció, amely Malle keze alatt teljes sikerré változik

A film: 10 pont
A dvd: 7 pont


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése