Flavia, la monaca musulmana/Flavia the
Heretic (1974)
Valamikor a kegyetlen
középkorban járunk, egy itáliai kolostorban. Flavia, aki apja közbenjárása
nyomán kerül a kolostorba, már több éve a zárda lakója, amikor megvilágosodik
az elméje: a férfiak uralta világ úgy rossz, ahogy van. Mikor egy fiatal apácát
„eltévelyedése” miatt az inkvizítorok megkínoznak, Flaviánál végképp betelik a
pohár. Lázadásához jó alkalmat nyújt a muzulmánok támadása, akik kiűzik a
keresztényeket a városból, és beveszik magukat a kolostor falai közé is. Flavia
beleszeret az egyik muzulmán harcosba, de küszöbön áll a keresztények visszavágása,
kiknek szemében Flavia halálos bűnt, eretnekséget követ el…
A nunsploitation mint műfaj
igen termékeny éveket hozott a hetvenes évtizedben. Egyik hírhedt darabja a
Flavia, amely azonban véleményem szerint nem igazi nunsploitation, mint inkább
történelmi dráma. A különbség nyilvánvaló, ha a Flaviát mondjuk a Jess
Franco-féle „Love Letters of a Portuguese Nun” (1977) mellé tesszük, melyben
azért bőven akadnak igazi „nunsploitation-betétek”. A Flavia az ilyesfajta
lepedőakrobatikát teljességgel mellőzi, ami pedig marad, azt szürreális
tálalásban a történelmi kalandfilm/dráma műfajába illeszti. És hogy mitől
hírhedt a Flavia? Nos, az erőszak brutális, grafikus: az „eltévelyedett” apácát
savval öntözik a kínpadon, néhány szerzetest a muzulmánok látványosan karóba
húznak, de egy lovat is a szemünk előtt kasztrálnak (ezekhez képest érdekes
módon - Florinda Bolkan elmondása szerint - a rendező, Gianfranco Mingozzi a
világ egyik legszelídebb embereként volt ekkoriban „számon tartva”).
Mindeközben azonban egy
érdekes, nagyon nem konvencionális portré rajzolódik ki a szemünk előtt, Flavia
ugyanis a feminizmus jeles képviselőjének tekinthető. A férfiak és háborúik
uralta korban igazán egyedülálló karakterről van tehát szó, aki fellázad a
patriarchális társadalom ellen, mely a nőket alattvaló szerepre kényszerítette,
és sokukat egész életükre egy kolostor falai közé zárta. Flavia a saját kezébe
veszi a sorsát, és lepaktál a támadó muzulmánokkal. Megízleli a szerelmet, de
tragédiájának bekövetkezte valahogy törvényszerű.
Florinda Bolkan nagyon
emlékezetes Flavia szerepében. A „Lizard in a Woman’s Skin” című giallóból is
ismert brazil színésznő saját bevallása szerint is egyik legjobb filmje ez,
melyet egyébként teljes egészében Olaszországban forgattak egy valódi
kolostorban. Számomra nagy élményt jelentett a Flavia, a gyönyörű zene (Nicola
Piovani), a szürreális atmoszféra és a számos sokkoló jelenet sajátos
„seventies” elegyet kínál a nézőnek.
A dvd a Synapse Films
kiadása sajnos felirat nélkül. A film ellenben teljesen vágatlan, és ajánlott
megtekintésre a fentebb már említett Florinda Bolkan-interjú is.
Végeredmény: egy újra
felfedezendő klasszikus európai exploitation-dráma: brutalitás, apácák,
feminizmus - és Florinda Bolkan
A film: 10
pont
A dvd: 8
pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése