Gyilkossághoz öltözve/Dressed to Kill (1980)

Gyilkossághoz öltözve/Dressed to Kill (1980)

 

Kate Miller (Angie Dickinson) borzasztóan unja élvezet nélküli házasságát. Kedvtelve fantáziál új, érzéki kalandokról, és ezt teszi még akkor is, amikor Dr. Elliott (Michael Caine) kanapéján ülve panaszkodik. Egy múzeumi látogatás során azonban megtörik a jég, és Kate találkozik egy jóképű idegennel, akivel félnapos kalandba bocsátkozik. Hazafelé tartva, még az idegen házának liftjében végzetes meglepetés várja: egy magas, szőke nő összekaszabolja egy borotvával. A gyilkosságnak véletlen szemtanúja is akad, Liz, a luxusprosti, aki első számú gyanúsított lesz az ügyben. Kate fia, Peter segít Liznek, hogy a tettest felkutassa. Egy biztos, a borotvapengés gyilkost Dr. Elliott páciensei között kell keresni…

Brian De Palma, Hitchcock talán legnagyobb filmes hódolója a „Dressed to Kill” zsenialitásával ért fel a csúcsra. De Palma a „Psycho” nyomdokain kezdte el írni a történetet, amelyet először „Cruising” címmel képzelt el. A két cím végül kettévált, a „Cruising” William Friedkin filmje (és óriási, botrányos bukása), míg a „Dressed to Kill” De Palma legjövedelmezőbb munkája lett. Közös még a két műben az is, hogy számos csoport protestált a bemutató ellen. Friedkin a melegeket, De Palma a feministákat bőszítette fel, utóbbiak egyenesen a betiltást követelték.

De Palma stábjával egyetemben tudása legjavát adja mind technikailag, mind történetileg. Perfekt a vágás, az operatőri munka, valamint a tükrök használata (lásd lift, rendelő stb.), Pino Donaggio zenéje pedig andalítóan gyönyörű. Mint mondtam, erős a „Psycho” hatása, egy főszereplő(nek hitt) személy váratlanul meghal, de a film elejére és legvégére beiktatott zuhanyjelenet is 1960 irányába tiszteleg. Az alakítások jobbak nem is lehetnének: Angie Dickinson saját bevallása szerint is kedvenc szerepe volt ez (De Palma eredeti gondolata Liv Ullmann volt), Michael Caine még a rossz filmekben is zseniális szokott lenni, hát még itt (De Palma először Sean Connery-t kereste meg), Nancy Allen a rendező kedvence volt ekkoriban, nem véletlenül (Carrie, Halál a hídon), Dennis Franz pedig a sztori humorforrása (kinek egy fuck-ot tartalmazó mondata véletlenül benne maradt a tévék számára szétvagdosott változatban, és a film így ment le főműsoridőben).

Annyi év után végre megjelent ez a mestermű (amely mellesleg számomra a legszebb amerikai giallo is egyben) idehaza is dvd-n a Fantasy Film jóvoltából. Először a rossz hírek: a film vágott, a hiányzó jelenetek közé tartozik többek között a liftbéli gyilkosság két „pengés” mozdulata, és ezzel kapcsolatban még rosszabb hír, hogy a teljes jelenet vágatlanul fent van a legtöbb videómegosztón, vagyis ingyen hozzáférhető, míg a vágott dvd-ért fizetni kell. A jó hír viszont az, hogy a kiadó nem hibáztatható, ugyanis a teljes, cenzúrázatlan változat csak Amerikában jelent meg, és amit mi kaptunk, az is hivatalosan vágatlannak számít (Európában is ezt adták ki). További jó hír, hogy egy remek szinkron található a lemezen, holott nem az eredeti. A klasszikus Kocsis Mariann - Újréti László változat helyett most Györgyi Annát és újfent a kitűnő Újréti Lászlót hallhatjuk. A klasszikus szinkron csodálatosan profán volt („cock-teaser”: f…nyűvő, új szinkronban: ribanc, feliratban: nimfomániás), de egy óriási hibát elkövetett: az üzenetrögzítőről simán felismerhető, és beazonosítható volt a gyilkos hangja (lásd még „Közönséges bűnözők”, melyben a magyar változatból már a legelején megtudjuk, hogy ki is Kájzer Szóze). Az új szinkron ezt a hibát szerencsére kijavítja. A kép gyönyörű és csonkítatlan (sóhaj/ok/…), de bűn is lenne eltérő képaránnyal nézni a filmet, hiszen De Palma folyamatosan kihasználja a vászon minden négyzetcentiméterét (osztott képmező), és titokzatos dolgokkal pakolja azt tele, melyek csak a megcsonkítatlan képen fedezhetők fel.

A „Gyilkossághoz öltözve” kötelező program kell, hogy legyen minden horror-, thriller- és Hitchcock-rajongónak. Ez az a film, ahol a formai tökéletesség és maximalizmus egy remek, hátborzongató sztorival párosul.

Végeredmény: A tartalom és a forma egymásra talál - De Palma egyik legjobbja

A film: 10 pont

A dvd: 7 pont