Halálos tézis/Tesis (1996)
A televízió hangszórójából
borzalmas sikoltozás hallatszik. Angela félrefordítja a fejét, eltakarja a
szemeit. De aztán győzelmet arat felette a kíváncsiság, és odanéz. Amit lát,
szörnyű: egy álarcos ütlegel egy fiatal nőt, lelövi, majd nemes egyszerűséggel
feldarabolja. A legborzasztóbb az egészben az, hogy a jelenetet nem színészek
játsszák el, hanem minden valóságos: az erőszak, a gyilkosság, a vér. Az iménti
borzalmakat tartalmazó kazetta véletlenül jutott a szakdolgozatát erőszak
témájában író Angela birtokába. Sem ő, sem a vele egy iskolába járó Chema nem
sejti ekkor még, hogy egy két évvel korábbi gyilkosság, és egy snuff-filmekkel
kereskedő banda nyomára jutottak. Annak a bandának a nyomára, melynek több
tucat kazettából álló raktára az egyetem épületének egyik régi, elfeledett
helyiségében található, és tagjai sem akárkik…
Ha valaki látni szeretné,
hogy a „Más világ” rendezője, Alejandro Amenábar hogyan kezdte a pályát, nos,
annak lehengerlő élményben lesz része. Bizony, a „Tesis” első osztályú
horrorthriller, és véleményem szerint a rendező legjobb filmje is egyben. Mindemellett
a snuffról is a legszínvonalasabb eddig készült produkció, bármennyire is
propagálta anno Hollywood a Nicolas Cage - Joel Schumacher páros fémjelezte „8
MM” című darabot. Amenábar művében minden egy magasabb nívószinten zajlik, a
feszültség megteremtésétől a karakterek sokszínűségén át egészen a mondanivaló
tálalásáig. Amenábar zseniálisan használja a sötét helyiségeket, de magát az
egész egyetemet is: az idős professzor kutakodása egy fantommal ugyanabban a
teremben, Angela (Ana Torrent) menekülése Bosco (Eduardo Noriega) elől, valamint
a klausztrofóbikus barangolás a médiatár katakombáiban mind-mind ijesztőbbek,
mint bármilyen erőltetett akciójelenet. A rendezőnek még bravúrokra is futja:
lenyűgöző az a képsor például, amelyben az egymástól messze ülő Angela és Chema
egymást bámulja, mindkettőnek fülén walkman szól, méghozzá a személyiségükhöz
illő zenével.
Nagyon erős, de ennek
ellenére cseppet sem szájbarágó a médiakritika, ami még egy szinttel feljebb
emeli a filmet, és amit nem európai produkcióban valószínűleg az akció kedvéért
inkább feláldoztak volna az alkotók. Érdekes, hogy a témában azóta sem készült különösebben
említésre méltó produkció (legalábbis ilyen hírű), de nemcsak emiatt számít a
„Halálos tézis” a modern klasszikusok közé. Remek szereplők és karaktereik,
kitűnően bonyolított történet és minden erőlködéstől mentes rendezés - Viva
Espaňa!
Ezt a mesterművet már
legalább tizenkét éve forgalmazta az Odeon-Mirax társulása vhs-en, most a Gamma
dvd-n is kiadta, és ezzel az év egyik legjobb megjelenését produkálta. Ha a
kiadásra mint a lemezre gondolunk, már nem ilyen felhőtlen az öröm, hiszen csak
egy előzetest mellékeltek, a címlapon meg voltak szívesek a csodás Ana Torrent
nevét elírni. De legalább remek eredeti szinkront kapunk Kiss Eszterrel, Zalán
Jánossal, Újréti Lászlóval, Szabó Ottóval, és a kép is szép widescreen, ahogy
illik. Minden gyűjteménybe bebocsátást kellene nyernie…
Végeredmény: Ha Snuff-horror, akkor "Halálos tézis"
A film: 10
pont
A dvd: 7
pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése