2018. október 10., szerda

Shock Waves (1977)


Shock Waves (1977)


Egy gyanútlan utasokat szállító hajónak váratlanul technikai problémái adódnak, és ha ez nem lenne elég, az utazók furcsa égi jelenségekre is felfigyelnek. Miután nagy nehezen kilábalnak egy közeli, lakatlannak tűnő szigetre, találnak egy méretes épületet. Ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy a sziget nem teljesen lakatlan, hiszen a házban egy idős férfire bukkannak, aki elég különösen viselkedik, majd felhívja kényszerű látogatói figyelmét az óriási veszélyre: a szigeten, és körülötte náci zombik felbukkanására lehet számítani…

A „Shock Waves” biztatóan kezdődik, megjelenik a számos remek filmből ismert (Invasion of the Body Snatchers, 1978…) Brooke Adams (ez volt a debütálása), majd kellemes atmoszférában, hátborzongató zenei aláfestéssel elkezdődnek a furcsaságok hőseink hajója körül. Peter Cushing megjelenése is nagyot dob az eseményeken (Cushing - aki mint az évszámból látható, ekkor lett Tarkin kormányzó is - pár napig állt csak Ken Wiederhorn rendező rendelkezésére, és 5000 dollárt tett zsebre, a kapitányt játszó John Carradine-hoz hasonlóan), majd jönnek a náci élőhalottak. Sajnos itt ki is fulladnak a dolgok, Cushing eltűnik, a főszereplők egyre butuskábban viselkednek, de a legnagyobb gond nem is ez. A probléma a PG besorolás. Azért a zombikat nem úgy szeretjük látni, hogy különösebben nem bántják a kiválasztott áldozatukat. Márpedig ebben a filmben a lényeg a zombik működése lenne, ehhez képest csupán annyit kapunk, hogy időnként valakit lerántanak a víz alá. 





Az alkotók sajna megelégednek annyival, hogy a náci egyenruhás zombik kidugják a fejüket, majd kijönnek a vízből. Aztán egy megint kidugja, és kijön. Utána hárman dugják ki a buksijukat, és hárman másznak a partra (egyébként nyolc statiszta játszotta a tucatnyi nemzetiszocialista zombit). Ennyi az egész, Wiederhorn ennyit csináltat zombijaival. Fej elő, partra ki, séta a szigeten, néha egy szereplőt víz alá le. Vér semmi, harapdálás semmi, Fulcin edződött zombisták valószínűleg elaludnának a filmen. Holott Wiederhorn pergeti az eseményeket, csak éppen póráz van a nyakában, és a pórázra az van írva, hogy „Rated PG”. Fordulat sincs sok, szereplőink a film végére szépen elfogynak, egy megmarad és azzal kész. Aki még soha életében nem látott élőhalottas (pláne Mein Kampfot olvasgató élőhalottas) filmet, az esetleg a „Shock Waves”-szel kezdheti. De aki már Romerón, Fulcin és társaikon megedződött, annak csalódás lesz ez a 85 perc.

Végeredmény: Vértelen zombifilm egy kevés Peter Cushinggal

A film: 5 pont


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése