Autostop rosso sangue/Hitch-hike (1977)

Autostop rosso sangue/Hitch-hike (1977)

5 évvel két leányzó bántalmazása után, és 3 évvel egy egész (parkszéli) ház népének szadizása előtt David Hess feltűnt a végtelen országúton is. Erőszakos természetének szenvedő alanya ezúttal egy házaspár (Franco Nero, Corinne Clery), melynek tagjai 9 év együttélés után már igen megkeseredett kapcsolatban állnak egymással. A veszély azonban ismét összehozhatná őket, hiszen attól a perctől kezdve, hogy az autójukba gyanútlanul felvett stoppos egy pisztolyt húz elő, életük komoly veszélybe kerül. Végtelennek tűnő utazás kezdődik, melynek során a pszichopata stopposnak köszönhetően sok vér folyik, de az erőszak a házaspárt is megfertőzi…

A Blue Underground igen jót tett az exploitation-rajongókkal, amikor megjelentette dvd-n Pasquale Festa Campanile szadista road movie-ját. Hess hozza a formáját, Corinne „O” Clery gyakran lemeztelenedik, Franco Nero (aki tényleg leamortizálta a jobb csuklóját, ezért van az sokáig bekötve a filmben) pedig elemében van. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Clery is remek alakítást nyújt, de elmondható, hogy a három karakter bravúrosan van megírva, a házaspár például nem segítségért ordítozik, szenved és menekül 100 percen át, hanem gyakran köpönyeget forgat - ennek persze fő motivátora a hátsó ülésen heverő kétmillió dollár. Az utolsó másodpercig tartó fordulatok sora, az emberi aljasság bemutatása (nemcsak abból az irányból, amerről várnánk) keveredik vérrel, benzinfüsttel, szexualitással és még egy kis Spielberg/Párbaj-féle „teherautó lökdösi a személyautót” múltidézéssel is.

A filmet egyébként Olaszországban forgatták, de Amerikában szerették volna. A stáb ezért egy „amerikai kinézetű” tájat keresett, és azt teleaggatta angol nyelvű táblákkal az éppen erre járó amerikai turisták legnagyobb zavarára, akik azt hitték, hogy túl sok volt a sör, átaludták a hazautat és már megint otthon vannak.

Meg kell említeni a remek operatőri munkát (Franco Di Giacomo, Giuseppe Ruzzolini), hiszen a kamera néha tényleg a leglehetetlenebb szögekből mutatja az eseményeket; Ennio Morricone közreműködése meg már csak hab a tortán.

Ha a Kedves Olvasó kicsit is exploitation-rajongónak tartja magát, akkor a „Hitch-hike” igen előkelő helyre kerül majd a polcán.

A film anno vhs-en jó sok vagdosást élt meg, a befejezést például teljesen lebutították. A mellbevágó utolsó képeket lerövidítették, és elég bénán vágtak össze valamit a meglévő kockákból. A BU dvd-je ellenben vágatlan, angol hanggal, csúcsminőségű képpel, trailerrel és interjúkkal várja vásárlóit. A halláskárosultak továbbra sem tartoznak a kiadó célcsoportjai közé, mivel felirat egy szál sincs.

Végeredmény: David Hess az országúton is megmutatja, mitől döglik a légy

A film: 10 pont

A dvd: 8 pont